Menü Bezárás

A település

Rábatamási története

Rábatamási, Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábaközben található. A Hanság peremén, két kisváros Csorna és Kapuvár között, a 85. ös főút mentén. A Rábaköz, a Rába és a Répce által körülzárt terület lakói századokon át a földből éltek. A vidéken 10-12 ezer év óta él ember. Kezdetben, a Hanság lápvilágában, majd az avar településeken. Később szlávok éltek ezen a területen, a X. századtól pedig honfoglaló magyarok. A kézművesiparnak is mindig jelentős szerepe volt a táj életében. Fejlődése különösen a XV-XVI. században a céhek idején indult meg. Az Alföld település szerkezetétől eltérően itt a falvak kisebbek, egymáshoz közel helyezkednek el. Ezen számos falu egyike Rábatamási. Lakóinak száma 1026 fő, belterülete 120 ha, külterülete 2056 ha, határa a településtől északra hosszan felnyúlik, ezt a Hansági szabad területek fokozatos meghódításának köszönheti.

Gróf Nádasdy Pál szobra a település díszterén

A községet 1322-ben említik először írásban possessio -jobbágyfalu-
Thamasy néven Az 1594-es török pusztítás Tamásit sújtotta a Rábaközben a legjobban, közel négy évtizedre lakatlanná vált. Egy Kovács János nevű katona 1630-ban gróf Nádasdy Pálhoz fordul, hogy 24 katonatársával egyetemben Tamási nevű puszta faluhelyen letelepedést kérjen. A június 19-én, Sárváron kiállított oklevelet tekinthetjük a falu alapítólevelének.(a falu címerében található 24 csillag az alapító 24 katona emlékét őrzi.) 2006. június 24.-én a község központi parkjában szobrot állíttattunk az alapító emlékére 1681-ben Esterházy Pál nádor lett a község tulajdonosa a falu lakóit ott találjuk Rákóczi hadi népei között is.

Jászai Mari (1850-1926) a község emblematikus alakja

A község elnevezésében az 1850-es évektől kezdve gyakran szerepelt a Rába vagy Sopron előtag, hogy a többi Tamásitól megkülönböztessék. 1606-ban kapta meg mai nevét. Gyakran fordul meg a községben Jászai Mari is. Az első világháborúban 63-an haltak hősi halált a különböző frontokon. Rájuk emlékezve emelték a Tamásiak a környék első turulmadaras emlékművét.

A II. világháborút követő földosztás során 187 igénylő között 281 kh-t osztottak ki. Mivel a faluban nem volt nagybirtok. 1946 tavaszán 27 család elhagyta a községet és Balfra ment „telepesnek”. A falu legrégebb önszerveződő csoportja a múlt század végén alakult Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Már 70 éve működik sportegyesület is. A jelenlegi legnagyobb intézménye a 1992-ben Móra Ferenc nevét felvevő Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Legújabb épülete az 1994-ben elkészült tornacsarnok.

Turul emlékmű az első világháborúban elesettek hőseink emlékére

A falu vezetékes ivóvízzel, gázzal, telefonhálózattal, kábel televíziós hálózattal ellátott a szennyvízhálózat kiépítésére 2010 évben nyert támogatást a település. A községben tevékenykedik a Hansági Vadásztársaság, melynek Hosszúdombon szép vadászháza van.